|
 |
|
|
Benned leltem meg életem
A virágok nyílnak a tavaszban,
Szívemben érzések fakadnak.
Eltöltik szívemet szüntelen,
S sugallják kifelé, mennyire szeretlek.
De hogy igazából mit érsz nekem?
Ugyan semmit, csak az életem.
A tavaszt, az újjá születést,
A boldogságom kezdetét.
Az apró fény sugárt a sötétségben,
Az él... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
...rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólított,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
...rég: ó, mily Egy voltam, semmi engem
el nem árult és nem szólított,
mint a kőé, olyan volt a csendem,
mely fölött a forrás átcsobog.
Ám e lassú, párhetes tavaszban
engemet a néma, öntudatlan
évről most letörtek könnyedén.
Összezárva, langyos, árva létem
most valaki tartja a kezében,
s nem tudja, tegnap mi voltam én... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kabátjai alá.
A lány a szobájában ült. Gondolataiba, emlékeibe mélyedt. Az elmúlt napot, a munkát, az üzleteket, az utcát, az őszt, a hideget már maga mögött hagyta. Valami régi tavaszban járt, amikor úgy érezte él, amikor még azok a szemek nevettek rá, még azok a karok ölelték. Akkor boldog volt. Boldog, mert hallotta az Ő hangját, látta az Ő nevetését, érezte az Ő csókját é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... feladata az, hogy megtalálják egymást, úgy, hogy nem tudják hol a párjuk. Látod lelked nehéz feladat előtt áll, talán nem találta meg helyét még, segíts neki, állj tükröd elé.Nézd, a tavaszban benne van az új, a megújulás. De nem a fejetlenség. A fa nyíló virágában benne van előélete. Öntözte az eső s a gondos gazda. Hűsítette a szél a meleg napok után, idegesítette sok arra járó ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
A virágok nyílnak a tavaszban,
Szívemben érzések fakadnak.
Eltöltik szívemet szüntelen,
S sugallják kifelé, mennyire szeretlek.
De hogy igazából mit érsz nekem?
Ugyan semmit, csak az életem.
A tavaszt, az újjá születést,
A boldogságom kezdetét.
Az apró fény sugárt a sötétségben,
Az éltető vizet a si... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" - hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: ,,Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron." A tápaiak szerint, ha ezen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Sárhelyi Erika: Te, ki félszavakból ért
Védtelen vagyok ebben a se-tél se-tavaszban,
mint a rügy, mi féli, hogy túl korán kipattan,
s bomló ruháján át a dér szívéig ér.
Védtelen vagyok, ha nélkülem futnak a napok,
s én bénultan egy nem múló tegnapban maradok,
miközben minden perc taszít egyet rajtam.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Sándor
Kutyával a tavaszban
Május van újra, jó kutyám!
Virágoznak az orgonák.
Régen még prüsszögtél tőlük daliásan,
és meg is ugattad őket,
mintha betolakodó galambcsapat
szállt volna le eléd a kerítésre.
Én csak mosolyogtam ilyenkor rajtad,
mint nagyszájú cirkuszi bohócon,
aki egy lengő pókfonálon
tele... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ady Endre
Tavasz van, úrfi
Gyermektelen, diák-fiatlan,
Dallal kell Tavaszban futkosnod,
Diákosan és megriadtan.
Vén láboddal meg ne botoljál,
Szaladj, ha Tavaszra esküdtél,
Minthogyha magad fia volnál.
Vén úrfi, hajh, ki, ki a rétre,
Ott szállnak a lepkék s leányok,
Csúfoló zaj füled ne érje.
Parancsol a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... állandóan emberiség maradni az egy főre
kiosztott lélek. Könnyű a költőknek ez a NEHÉZ!
Menj, csukd be a világ utcaajtóit, hátha egy órára
csend lesz, csend lesz a kertben, a tavaszban, a
halálban, csak amíg kimúlik: átköltözik belénk,
az életbe, végre minden emberen kívül kínlódó
valami. S akkor befejeztetett a nyelv. Úgyis
mindenki világul gond... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Husvét
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Husvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Talán olykor a télben ,
egy kis házban , kékálmú hóesésben ,
ha fenyőágak fehéret emelnek ,
s tűnődő kristály ragyog csillagcsendet.
Hol lenne jó? Talán olykor tavaszban ,
szabad szabadban hinni a szavakban ,
ha piros vágyuk kinyíló csodája
lobban a szívig: tulipánok lángja.
Hol lenne jó? Talán olykor a nyárban ,
ha fénytükr... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Husvét
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Husvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Álland... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád: Örök tavaszban járnék
Örök tavaszban járnék, melyben a rügyek barna
Puháján új levél görbül már szeliden,
Mint enyhe nap verőjén, ha kismacska pihen,
S bársony talpából lágyan ferdül ki gyenge karma...
Tavaszban, amikor a hősugár se karmol,
Csak mintha illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... előre, egyre messzebb,
Ő egyre messzebb megy - visszafelé!
Két lélek ez már, - merre, mit keresnek?
Egyik az éj - másik hajnal elé!
Megyek tovább, tavaszban, s annyi télben!
utat taposva virágon, havon.
Nem jön utánam senki! - Aki voltam,
visszafelé megy megtett utamon.
Nem jön utánam senki! - Aki ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ady Endre
Tavasz van, úrfi
Gyermektelen, diák-fiatlan,
Dallal kell Tavaszban futkosnod,
Diákosan és megriadtan.
Vén láboddal meg ne botoljál,
Szaladj, ha Tavaszra esküdtél,
Minthogyha magad fia volnál.
Vén úrfi, hajh, ki, ki a rétre,
Ott szállnak a lepkék s leányok,
Csúfoló zaj füled ne érje.
Parancsol a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Árpád: Örök tavaszban járnék
Örök tavaszban járnék, mikor a rügyek barna
Résén az új levél görbűl már szeliden
Mint enyhe nap verőjén ha kismacska pihen
S bársony talpából lágyan ferdűl ki gyenge karma...
Tavaszban, amikor a hősugár se karmol,
Csak mintha illatos közelű szűzkisasszony
Csiklándná pajkosan lágy fűszállal az arcom:... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... borzalmat.
Szeretlek oly nagyon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... stigmákat...
Én hallom néha, hogyha zúgva vágtat,
a szárnya már néhányszor meglegyintett...
De térdig járok a humuszban még,
álmodtató, pacsirtás még az ég,
ígéretes tavaszban magot hintek,
s nyalábbal gyűjtök édes ibolyákat...
A lábom térdig televényben gázol,
ezer virággal megköt ifjúságom...
De egyre többször rángat a vih... |
|
|
|
|
|
